- Könnyűlovasság…
- Torreádor – zsinóros mentében (Előjáték a torreádor dalához, Bizet „Carmen” című operájából)
2003-ban:
- Magyar vonósok Angliában: Straus Lajos (1835–1899), Nachéz Tivadar (1859–1930), Rónai Kálmán (1868–1933), Pecskai Lajos (1880–1944), Hegedüs Ferenc (1881–1929?) hegedűművészek, és Földesy Arnold csellóművész (1882–1940)
- Magyar vonósok Amerikában: Ajtai Viktor hegedűművész (szül.: 1923) és Scholz János csellóművész (1903–1993)
- Akinek Bartók írt szonátákat – Arányi Jelly Beethoven hegedűszonátáiról – IV. rész
- Hat eredeti magyar zenedarab, cigányos modorban (Pablo de Sarasate „Zigeunerweisen” című hegedűdarabjának dallamforrásai)
- Heinrich Wilhelm Ernst hegedűművész (1814–1865) – „Ungarische Melodien” (Op. 22, 1849)
2004-ben:
- Az Eroicától az Örömódáig
- Nikisch Artúr (1855–1922) – Egy magyar hegedűs a Lipcsei Gewandhaus és a Berlini Filharmonikusok élén
- Joachim József hegedűművész – IV. rész (részletes Joachim-műjegyzékkel)
- Brahms magyar táncainak forrásai – I. rész
- Brahms magyar táncainak forrásai: Nikolaus Lenau – II. rész
2005-ben:
- Brahms magyar táncainak forrásai – Táncos „egzotikum” Mozart hegedűmuzsikájában – III. rész
- Brahms magyar táncainak forrásai – IV. rész
- Brahms magyar táncainak forrásai – V. rész
- A Kristályember hegedűje… – Bartók II. hegedűversenye – I–II. rész
2006-ban:
- Hősköltemény mélyhegedűre, Bartók „verziójában” – A szerző ebben a 2006 februárjában megjelent tanulmányban írt először a Brácsaverseny helyreállított struktúrájáról, majd a Bartók-kézirat alaposabb tanulmányozását követően, 2011-ben készítette el a versenymű rekonstruált változatát, a hozzá tartozó „The melodic sources of Bartók’s Viola Concerto and its restored structure with the aid of the Fibonacci number sequence – A provisional study aid for students” című tanulmánnyal együtt. Ezek 2016-ban jelentek meg végleges formában.
- „Virágokbul lesz a koszorú…” – Inspiráció-leplezés Bartók hegedűműveiben
- Varga Tibor hegedűművész (1921–2003) – Egy győri hegedűs Sionban, a hegedűsök fővárosában
- „Szép vagy, gyönyörű vagy Magyarország…” – Zenei gyökereink kései hajtásai
- Telmányi Emil hegedűművész (1892–1988)
- Végh Sándor hegedűművész (1912–1997)
2007-ben:
- Havas Kató: Emlékezés Waldbauer Imrére (1892–1953) – Fritz Kreisler: A magyar zenéről
- Reményi Ede hegedűművész – III. rész
- Böhm-iskola: Bachrich Zsigmond brácsaművész (1841–1913)
- Elfelejtett magyar hegedűsök: Fodor József András (1751–1828), Rieding Oszkár (1840–1918), Küzdő Viktor (1869–?), Pásztory Pálma (1884–1960), Gyárfás Ibolyka (1901–?), Zilzer Ibolyka (1906 körül–?), Kerékjártó Gyula (Duci) (1898–1962) és Szentgyörgyi László (1910–?) hegedűművészek
- Martzy Johanna hegedűművésznő (1924–1979)
- Reményi Ferenc „Reményi Ede hegedűművész életrajza” című munkáját (1–13. rész) Rakos Miklós a ZENEKAR című újság 2007/6, 2008. és 2009. évi számaiban adta közre. A könyvet 1926-ban írta Reményi Ferenc ezredes, a hegedűművész unokaöccse.
2010-ben:
- Mozart-kézirat Magyarországon – Egy 1775 júliusában komponált „egzotikus” zongorafantázia, és annak hatása Mozart hegedű- és zongoraműveire
- Auer-iskola: Nathan Milstein hegedűművész (1904–1992)
- Hubay-Auer iskola: Eddy Brown hegedűművész (1895–1974)
2011-ben:
- Auer-iskola: Mischa Elman hegedűművész (1891–1967)
- Bihari János: Hatvágás verbung
- Komponáló veszprémi hegedűsök családfája: Ruzitska Ignác – Ridley-Kohne Dávid – Auer Lipót
- Az amszterdami Concertgebouw királya – Machula Tibor csellóművész (1912–1982)
- A Léner-vonósnégyes
2012-ben:
- Szigeti József hegedűművész (1892–1973)
- A Budapest Vonósnégyes
- Flesch-iskola I.: Ida Haendel hegedűművésznő (szül. 1928)
- Flesch-iskola II.: Ginette Neveu hegedűművésznő (1919–1949)
2013-ban:
- Flesch-iskola III/1: Henryk Szeryng hegedűművész (1918–1988)
- Flesch-iskola III/2: Henryk Szeryng hegedűművész (1918–1988)
- Popper Dávid csellóművész (1843–1913) – I. rész
- Popper Dávid csellóművész (1843–1913) – II. rész
- Ismeretlen Auer-dokumentumok I. rész
2014-ben:
- Ismeretlen Auer-dokumentumok II. rész
- Híres magyar hegedűiskolák, világhírű vonósok – Rakos Miklós összefoglaló írása a lap jubileumi számában, a „Zenekar” újságban az elmúlt két évtized során megjelent munkáiról.
- Czinka Panna balladája
- Auer-iskola: Toscha Seidel hegedűművész (1899–1962)
- Auer-iskola: Efrem Zimbalist hegedűművész (1890–1985) I. rész
2015-ben:
- Efrem Zimbalist hegedűművész (1890–1985) II. rész
- Efrem Zimbalist hegedűművész (1890–1985) III. rész
- Efrem Zimbalist hegedűművész (1890–1985) IV. rész
- Galamian-iskola
- A klasszikus magyar hegedűjáték kezdetei – A Viotti-Rode-Böhm Iskola
- Egy intrika és következményei – A Hubay-Vecsey ügy
2016-ban:
- Hubay-iskola: Bisztriczky Tibor hegedűművész
- Sibelius és a magyar hegedűsök – Csillag Ármin és Vecsey Ferenc
- Szigeti József, a tanár
- Az első hegedűkészítő nő Amerikában – Ferenczy Alvina (1890–1971)