A „Zenekar” című folyóiratban, 2002 után megjelent tanulmányok

  1. Könnyűlovasság…
  2. Torreádor – zsinóros mentében (Előjáték a torreádor dalához, Bizet „Carmen” című operájából)

2003-ban:

  1. Magyar vonósok Angliában: Straus Lajos (1835–1899), Nachéz Tivadar (1859–1930), Rónai Kálmán (1868–1933), Pecskai Lajos (1880–1944), Hegedüs Ferenc (1881–1929?) hegedűművészek, és Földesy Arnold csellóművész (1882–1940)
  2. Magyar vonósok Amerikában: Ajtai Viktor hegedűművész (szül.: 1923) és Scholz János csellóművész (1903–1993)
  3. Akinek Bartók írt szonátákat – Arányi Jelly Beethoven hegedűszonátáiról – IV. rész
  4. Hat eredeti magyar zenedarab, cigányos modorban (Pablo de Sarasate „Zigeunerweisen” című hegedűdarabjának dallamforrásai)
  5. Heinrich Wilhelm Ernst hegedűművész (1814–1865) – „Ungarische Melodien” (Op. 22, 1849)

2004-ben:

  1. Az Eroicától az Örömódáig
  2. Nikisch Artúr (1855–1922) – Egy magyar hegedűs a Lipcsei Gewandhaus és a Berlini Filharmonikusok élén
  3. Joachim József hegedűművész – IV. rész (részletes Joachim-műjegyzékkel)
  4. Brahms magyar táncainak forrásai – I. rész
  5. Brahms magyar táncainak forrásai: Nikolaus Lenau – II. rész

2005-ben:

  1. Brahms magyar táncainak forrásai – Táncos „egzotikum” Mozart hegedűmuzsikájában – III. rész
  2. Brahms magyar táncainak forrásai – IV. rész
  3. Brahms magyar táncainak forrásai – V. rész
  4. A Kristályember hegedűje… – Bartók II. hegedűversenye – I–II. rész

2006-ban:

  1. Hősköltemény mélyhegedűre, Bartók „verziójában” – A szerző ebben a 2006 februárjában megjelent tanulmányban írt először a Brácsaverseny helyreállított struktúrájáról, majd a Bartók-kézirat alaposabb tanulmányozását követően, 2011-ben készítette el a versenymű rekonstruált változatát, a hozzá tartozó „The melodic sources of Bartók’s Viola Concerto and its restored structure with the aid of the Fibonacci number sequence – A provisional study aid for students” című tanulmánnyal együtt. Ezek 2016-ban jelentek meg végleges formában.
  2. „Virágokbul lesz a koszorú…” – Inspiráció-leplezés Bartók hegedűműveiben
  3. Varga Tibor hegedűművész (1921–2003) – Egy győri hegedűs Sionban, a hegedűsök fővárosában
  4. „Szép vagy, gyönyörű vagy Magyarország…” – Zenei gyökereink kései hajtásai
  5. Telmányi Emil hegedűművész (1892–1988)
  6. Végh Sándor hegedűművész (1912–1997)

2007-ben:

  1. Havas Kató: Emlékezés Waldbauer Imrére (1892–1953) – Fritz Kreisler: A magyar zenéről
  2. Reményi Ede hegedűművész – III. rész
  3. Böhm-iskola: Bachrich Zsigmond brácsaművész (1841–1913)
  4. Elfelejtett magyar hegedűsök: Fodor József András (1751–1828), Rieding Oszkár (1840–1918), Küzdő Viktor (1869–?), Pásztory Pálma (1884–1960), Gyárfás Ibolyka (1901–?), Zilzer Ibolyka (1906 körül–?), Kerékjártó Gyula (Duci) (1898–1962) és Szentgyörgyi László (1910–?) hegedűművészek
  5. Martzy Johanna hegedűművésznő (1924–1979)
  6. Reményi Ferenc „Reményi Ede hegedűművész életrajza” című munkáját (1–13. rész) Rakos Miklós a ZENEKAR című újság 2007/6, 2008. és 2009. évi számaiban adta közre. A könyvet 1926-ban írta Reményi Ferenc ezredes, a hegedűművész unokaöccse.

2010-ben:

  1. Mozart-kézirat Magyarországon – Egy 1775 júliusában komponált „egzotikus” zongorafantázia, és annak hatása Mozart hegedű- és zongoraműveire
  2. Auer-iskola: Nathan Milstein hegedűművész (1904–1992)
  3. Hubay-Auer iskola: Eddy Brown hegedűművész (1895–1974)

2011-ben:

  1. Auer-iskola: Mischa Elman hegedűművész (1891–1967)
  2. Bihari János: Hatvágás verbung
  3. Komponáló veszprémi hegedűsök családfája: Ruzitska Ignác – Ridley-Kohne Dávid – Auer Lipót
  4. Az amszterdami Concertgebouw királya – Machula Tibor csellóművész (1912–1982)
  5. A Léner-vonósnégyes

2012-ben:

  1. Szigeti József hegedűművész (1892–1973)
  2. A Budapest Vonósnégyes
  3. Flesch-iskola I.: Ida Haendel hegedűművésznő (szül. 1928)
  4. Flesch-iskola II.: Ginette Neveu hegedűművésznő (1919–1949)

2013-ban:

  1. Flesch-iskola III/1: Henryk Szeryng hegedűművész (1918–1988)
  2. Flesch-iskola III/2: Henryk Szeryng hegedűművész (1918–1988)
  3. Popper Dávid csellóművész (1843–1913) – I. rész
  4. Popper Dávid csellóművész (1843–1913) – II. rész
  5. Ismeretlen Auer-dokumentumok I. rész

2014-ben:

  1. Ismeretlen Auer-dokumentumok II. rész
  2. Híres magyar hegedűiskolák, világhírű vonósok – Rakos Miklós összefoglaló írása a lap jubileumi számában, a „Zenekar” újságban az elmúlt két évtized során megjelent munkáiról.
  3. Czinka Panna balladája
  4. Auer-iskola: Toscha Seidel hegedűművész (1899–1962)
  5. Auer-iskola: Efrem Zimbalist hegedűművész (1890–1985) I. rész

2015-ben:

  1. Efrem Zimbalist hegedűművész (1890–1985) II. rész
  2. Efrem Zimbalist hegedűművész (1890–1985) III. rész
  3. Efrem Zimbalist hegedűművész (1890–1985) IV. rész
  4. Galamian-iskola
  5. A klasszikus magyar hegedűjáték kezdetei – A Viotti-Rode-Böhm Iskola
  6. Egy intrika és következményei – A Hubay-Vecsey ügy

2016-ban:

  1. Hubay-iskola: Bisztriczky Tibor hegedűművész
  2. Sibelius és a magyar hegedűsök – Csillag Ármin és Vecsey Ferenc
  3. Szigeti József, a tanár
  4. Az első hegedűkészítő nő Amerikában – Ferenczy Alvina (1890–1971)